Kép és mítosz. A mitológia esztétikája

2015-10-28 / Dr. Gyenge Zoltán

A művészet születése

2014-01-19 / Dr. Gyenge Zoltán

Teljes publikáció az MTMT honlapján

2013-02-08 / Dr. Gyenge Zoltán

Szegedi Tudományegyetem, Filozófia Tanszék

2013-02-17 / Dr. Gyenge Zoltán

Kierkegaard és a német idealizmus

Ha megfosszátok a művészetet tárgyiasságától, filozófiává lesz, ha a filozófiát tárgyiassággal ruházzátok fel, művészetté válik – írja Schelling. A kérdés, hol a határ, ahol az egyik a másiktól különbözik, és hol van az a pont, ahol a kettő közös? 

A 19. században valami megváltozik a filozófiában – ezt már Schelling is érezte, de Kierkegaard pontosan tudta. A német idealizmus Kanttól Hegelig tartó szakasza az ész mindenhatóságában hisz, a rendszer tökéletességében, amitől a német idealizmus másik kiváló alakja, Schelling a kései filozófiájában egyre jobban eltávolodik. Filozófiájának ezt a korszakát igen későn, csak az 1954-es bad ragazi konferenciát követően kezdik el alaposabban kutatni. De ekkor sem foglalkoznak azzal, hogy mi lehet a kapocs, amely a 18-19. századot meghatározó idealista gondolkodást a későbbi élet- és egzisztenciál-filozófiákkal összeköti?

Ez a könyv éppen erről a nem vizsgált kapcsolatról szól. Ami az idős Schelling filozófiájában és az egzisztencialista gondolkodást megalapozó Kierkegaard-ban közös. Hisz ne felejtsük el, hogy a dán író, filozófus maga is hallgatta Schelling 1841/42-es előadásait. (Magyarul: Berlini töredék, fordította: Gyenge Zoltán) Ezekből az előadásokból kiindulva pedig egy olyan eszmetörténetileg meghatározó gondolkodás indult ki, amely nélkül a 19. század második fele, és az egész 20. század értelmezhetetlen. 

Gyenge Zoltán: Kierkegaard és a német idealizmus. Ictus 1996. pp.229.